Ingatlanjog

Az „ingatlan”-jog egy olyan jogterület, amellyel a hétköznapi életben számos esetben találkozhatunk akarva-akaratlanul, gondoljunk csak az ingatlanok adásvételére, ajándékozására, cseréjére vagy bérbeadására, termőföld-vásárlásra, telekmegosztásra, társasház alapítására vagy szolgalmi jog létesítésére. A fentiekben röviden vázolt esetekben elengedhetetlenül fontos, hogy olyan szerződéses környezetet alakítsunk ki, ami a mi szempontunkból (legyünk akár eladók vagy vevők, bérlők vagy bérbeadók) az adott körülmények között a legnagyobb jogi biztonságot nyújtja.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv.  értelmében az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni.

A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [1991. évi XLI. törvény 175. § (1) bek.].

A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

Az uniós állampolgár a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg. Ha az uniós állampolgár belterületen kialakított telek tulajdonjogát lakóhely létesítése céljából akarja megszerezni, be kell szereznie az elsőfokú építésügyi hatóság igazolását arról, hogy a telken lakás építhető. Az igazolást és a nyilatkozatot az ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemhez mellékelni kell.

Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai
Ők az ún. Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai, így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint az uniós állampolgárokra.

Bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, illetve menekült státuszú:
Ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a magyar állampolgárokra, azaz engedély nem kell az ingatlan-szerzésükhöz.

Amennyiben ingatlanával kapcsolatban jogvitája alakul ki, vagy szakértő segítségre van szüksége

(adásvétellel, bérbeadással, stb. kapcsolatban), úgy forduljon irodámhoz bizalommal.

Kártérítési jog

Bizonyára Önnel is előfordult már, hogy úgy érezte becsapták, megtévesztették, megkárosították, ugyanakkor nem tudta, hogy problémájával kihez fordulhatna, fogyasztóként milyen jogokat (és kivel szemben) érvényesíthetne. Sajnos számos esetben előfordul, hogy a nem kellőképpen kialakított szerződéses környezet, illetve annak teljes hiánya lehetőséget biztosít arra, hogy egyesek ezt kihasználva másokat megkárosítsanak, vagy szándékos, illetve gondatlan magatartásukkal kárt okozzanak.

A polgári jogi kártérítési felelősség egy – és talán a legáltalánosabb – a polgári jog által alkalmazott szankciók közül. Mint szankciónak természetesen célja egyfelől, hogy megbüntesse azt, aki a társadalom által károsnak ítélt cselekedetet hajt végre, ugyanakkor a kártérítési felelősség másik célja a fennálló vagyoni viszonyok védelme. A kártérítés fő célja, hogy olyan helyzetet teremtsen, mintha a károkozó esemény be sem következett volna, ezért a kártérítés a kár nagyságához, nem pedig a károkozó szubjektív magatartásához igazodik.

A „kár” szintén szükségképpeni eleme a kártérítési felelősség megállapításának, hiszen ha nincs kár, akkor kártérítési felelősségről sem beszélhetünk, függetlenül attól, hogy a kérdéses magatartás társadalmilag elítélendő vagy akár jogellenes volt-e. Az ún. teljes kártérítési elve alapján a kártérítés mértéke a kár nagyságához igazodik.

A fentiek alapján a polgári jog a következő elemeket tekinti a kár részének – s így ezek megtérítését írja elő:

• a ténylegesen felmerült kár,
• az elmaradt haszon, valamint
• a kár elhárítása, enyhítése stb. körében esetlegesen felmerült költségek.

A kárra vonatkozó részletes szabályokat a Polgári Törvénykönyv XXXI. Fejezete tartalmazza.

ADATVÉDELEM

A modernizációval és a számítástechnika fejlődésével egyenes arányban nőtt a személyes adatok, személyiségi jogok polgári jogi védelmének fontossága. A Polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezése értelmében a  személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen az élet, a testi épség és az egészség megsértése; a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; a személy hátrányos megkülönböztetése; a becsület és a jóhírnév megsértése; a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; a névviseléshez való jog megsértése;a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Fontos megemlíteni, hogy a gazdálkodó szervezetek tevékenységük végézse során kiemelkedő figyelmet kötelesek fordítani az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 általános adatvédelmi rendeletében (General Data ProtectionRegulation GDPR –2016. április 27.) rögzítettek-, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) rendelkezéseinek betartására a magánszemély ügyfeleket érintő adatkezelés vonatkozásában.

Kötelmi jog

A Kötelmi jog egy nagyon széles jogterület, lényegileg a ”szerződések jogát” öleli fel. Az egyes szerződések rendkívül sokfélék lehetnek, kezdve az adásvételi szerződésektől a vállalkozási szerződéseken át a megbízási szerződésekig.

A mindennapi életben szerződéseket kötünk a közüzemi szolgáltatókkal (közüzemi szerződés) a bankunkkal (kölcsönszerződés, lízingszerződés, óvadéki letéti szerződés, jelzálogszerződés, opciós szerződés) a biztosítónkkal (biztosítási szerződés) vagy közeli hozzátartozónkkal (tartási szerződés, életjáradéki szerződés, öröklési szerződés).

A fentiekre tekintettel ügyvédi irodám vállalja

• Egyedi finanszírozási szerződések és megállapodások elkészítését
  (pl.: hitelszerződések, lízingszerződések, finanszírozási keret-megállapodások stb.)

• Biztosítéki célú szerződések elkészítését
  (kezesi szerződések, jelzálogszerződések, ingó zálogszerződések, vételi jogot alapító szerződések, óvadéki szerződések stb.)

• Ingatlanokkal kapcsolatos szerződések elkészítését
  (ingatlan csere, ajándékozási és adásvételi szerződések, szolgalmi jogot alapító szerződések, ingatlan használati megosztására vonatkozó szerződések, társasházak alapításával és társasházi alapító okirat módosításával kapcsolatos szerződések, haszonélvezeti és használati jog alapítása)

• termőföld értékesítésével, művelési ág változtatásával kapcsolatos okiratok elkészítését, telekmegosztásban történő jogi segítségnyújtást
• reklám és marketing célú szerződések elkészítését
• egyedi együttműködési keret-megállapodások és
• vállalkozási szerződések elkészítését
• tartási szerződések, életjáradéki szerződések, öröklési szerződések elkészítését,
• szerződéses jogvitákban történő peres-, és peren kívüli jogi képviseletet,
• más által készített szerződések jogi véleményezését, kockázat-feltárását