Hasznos Jogi Tudnivalók

Mi az az árfolyam-különbözet, és mikor keletkezik?

Deviza-alapú finanszírozási szerződések megkötése esetén árfolyam különbözet akkor keletkezik, ha változik a szerződésben meghatározott mértékadó deviza forinthoz viszonyított árfolyama a finanszírozó üzletszabályzatának rendelkezései szerint megállapított mértékadó árfolyammal szemben. Ez az árfolyam-különbözet az ügyfél szempontjából egyaránt lehet kedvező, illetve kedvezőtlen.

Kedvezőtlen árfolyam különbözet (árfolyam veszteség), vagyis az ügyfél részére a törlesztő részleteken felüli plusz fizetési kötelezettség akkor keletkezhet, ha az adott deviza árfolyama az üzletszabályzat rendelkezései szerint megállapított mértékadó árfolyamhoz képest emelkedik.

Ügyfél szempontjából kedvező árfolyam különbözet (árfolyam nyereség) keletkezik akkor, ha az adott deviza árfolyama csökken az üzletszabályzat rendelkezései szerint megállapított mértékadó árfolyamhoz képest. Fontos, hogy ezen árfolyamnyereség az ügyfelet illeti meg, így ezt a finanszírozónak az üzletszabályzat feltételei szerint jóvá kell írnia az ügyfél folyószámláján.

Mennyi a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke?

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Tv. (röviden Itv.) vonatkozó rendelkezése szerint a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.

Mi az ingatlan-nyilvántartás tartalma?

Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. (röviden: Inytv.) szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. Az Inytv-ben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el.

Mi a zálogjog?

Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (a továbbiakban: zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (a továbbiakban: személyes kötelezett) nem teljesít. A kielégítési jogot – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik.

A zálogszerződést írásba kell foglalni. Kézizálogjog esetén a zálogszerződést pótolhatja a zálogjogosult által kiállított értékpapír, amely a zálogjogosulttal szemben feljogosítja az okirat birtokosát arra, hogy az értékpapírban meghatározott összeg ellenében, az értékpapírban meghatározott időtartamon belül megkapja a zálogtárgyat.

 

Mi a haszonélvezeti jog?

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.

A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn.

Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.

Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.

 

Mi a foglaló?

A foglaló szerződést biztosító mellékkötelezettségnek minősül, melyet a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás megerősítéséül lehet adni. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Mikor jön létre egy szerződés?

A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Szerződés létrejöttének nem szükségképpeni velejárója annak írásba foglalása, ugyanakkor a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben meg kell állapodniuk. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

Mi az a jogképesség?

A Polgári Törvénykönyv szerint minden ember jogképesnek minősül, vagyis jogai és kötelességei lehetnek.  A jogképességet jognyilatkozattal korlátozni nem lehet. A jogképesség törvényi feltétele az élve születés, és az embert a fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg.

Mi a kezesség?

Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. A kezesi szerződést írásba kell foglalni.

 

A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, vagyis ha pl. a kölcsönszerződést a hitelező és az adós utóbb a kezes tudta és hozzájárulása nélkül úgy módosítja, hogy a módosítással összefüggésben az adós kötelezettségei a hitelező felé nőnek, úgy a kezes ezen (többlet) kötelezettségek vonatkozásában nem tartozik helytállni a hitelező felé, a hitelező ezen többlet kötelezettségeket nem érvényesítheti a kezessel szemben.

A jogosult köteles ugyanakkor késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja.                      A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére.

Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt.

A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha

a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;

b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy

c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

Mi az a ”nyílt végű” pénzügyi lízing?

Olyan lízing jogviszony, amelyben a futamidő lejáratakor a Lízingbevevő nyilatkozhat, hogy az alábbi 3 lehetséges opció közül melyiket választja:

  • maradványérték megfizetése mellett, megszerzi a lízingtárgy tulajdonjogát
  • harmadik személyt jelöl meg, aki a maradványérték megfizetése mellett, megszerzi a lízingtárgy tulajdonjogot (lízingbevevő nyilatkozatával),
  • lízingbevevő nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgyon, harmadik személyt sem jelöl meg, az eszközt az üzletszabályzatban meghatározott módon és állapotban visszaszolgáltatja a lízingbeadónak.

A nyílt végű pénzügyi lízingszerződés a hitelintézetekről es a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. hatálya alá tartozó olyan pénzügyi lízingszerződés, amellyel a Lízingbevevő jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőke és kamattörlesztő része, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.

 

Mi az a “zárt végű” pénzügyi lízing?

Olyan lízing jogviszony, amelyben a futamidő lejáratakor a Lízingbevevő a lízingszerződésben foglalt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésével a dolog (lízingtárgy) tulajdonjogát megszerzi.

Mi a különbség a deviza-, és deviza alapú hitel között?

A devizahitel és a deviza alapú hitel nem egy és ugyanaz. A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet értelmében devizahitelnek a forinttól eltérő pénznemben folyósított és törlesztett hitel minősül, míg deviza alapú hitel alatt a devizában nyilvántartott, de forintban folyósított vagy törlesztett hitelt kell érteni. Deviza alapú hitel esetén az adós a törlesztő részleteket forintban köteles teljesíteni a hitelezőnek, ugyanakkor a hitelező jogosult a mértékadó devizanem árfolyamváltozásából eredő követelését is érvényesíteni az adóssal szemben. Amennyiben a szerződés (időszaki) elszámolásakor a mértékadó devizanem árfolyama a kötéskori árfolyamhoz képest csökken, ez árfolyam nyereséget eredményez, melyet a hitelezőnek az adós folyószámláján jóvá kell írnia.

Ajánlja ismerőseinek!